Hazai energiafelhasználás – Mezőgazdasági részarány

A A

selective-shot-web

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján 2020.12.10.-én jelentek meg a hazai energiafelhasználás 2019. évi fontosabb adatai. Sajnálatos, hogy a MEKH anyaga hosszabb adatsorokat nem közöl, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. évi részletes energia-adatai viszont csak később jelennek meg, így a tájékozódás csak részleges lehet. (Az anyag a Mezőgazdasági Technika korábbi számában is megjelent szerzői egyeztetés alapján készült; a táblázati utalások honlapunkon keresztül érhetők el).

Ábrák, táblázatok IDE kattintva tölthető le.

EU-s helyzetkép

A rendelkezésre álló adatok alapján látható, hogy az utóbbi mintegy két évtizedben az EU-országban az energiafelhasználás 2000 után még 5-6 évig nőtt, (nálunk az ország-csoportok átlagához viszonyítva a legjelentősebben), majd ezt követően változó mértékben, különösen az EU-15 országok esetében a 2014-ig a 2000. évihez viszonyítva 5-10%-al csökkent. 2014 után ismét emelkedés következett, melynek eredményeként a felhasználás az EU országokban csak 1-5%-al nőtt, hazánkban és a később csatakozott EU-országok (Csatl. 13) átlagánál pedig mintegy 10% növekedés volt, mely 6-7%-kal meghaladta a 2000. évi felhasználást, (1. ábra). A hazai ágazatok és az egyes hagyományos-, valamint a megújuló energiahordozók összetételében 2000-2019 között (különösen 2014-2019 években) országosan és a mezőgazdaságban egyaránt csak csekély átrendeződés történt, (2-3. ábrák, és 1-7. táblázatok), így az energiafelhasználás terén helyzetünk kedvezőtlen. Fontos továbbá, hogy energiafüggőségünk (4. ábra), valamint energia-hatékonyságunk is jelentősen lemaradt az EU-15 országokhoz viszonyítva annak ellenére, hogy adataink számottevően javultak (5-6. ábrák). Ez utóbbiak „javulása” azonban „kissé” félrevezető, mert itt a „teljesítmény” az inflációval növelt „érték”, ugyanis volumen-adatot, illetve 2000.-évi áron számolt „értéket” a KSH nem közölt. Kedvezőtlen továbbá az is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya csak 2013-ig nőtt, ez után csökkent, (3. ábra). (Meg kell jegyezni, hogy napjainkban a KSH által kezelt Eurostat táblázataiban energia adatok nem találhatók.)

Mezőgazdaságunk energiafelhasználása

A 2. ábra, valamint a 3. és 5. táblázatok alapján egyértelmű, hogy az országos összesből a mezőgazdaság energia felhasználásának részaránya csekély, (2019-ben 3,36% volt), de a termeléshez meglehetősen sokféle energiahordozó szükséges (3. és 5-7. táblázatok). Ezek között három jelentős tétel van, legszámottevőbb a gázolaj, mely 2019-ben az összes felhasznált energiából mennyiség alapján 59,3%-ot, költség szerin pedig 70,3%-ot képviselt, (5-7. táblázatok). Az egyes gazdaságok tényleges energiafelhasználási és gépüzemeltetési számait az MGI által megfigyelt gazdaságok adatai alapján a 8. táblázat szemlélteti. Ehhez meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdaság termelési költségei között (többnyire) a gépüzemeltetés költsége a legnagyobb arány, és a gépek üzemeltetési költségének mintegy 30-40%-a (de esetenként ennél nagyobb is lehet, lásd a 9. táblázatot) az üzemanyag ára.  Mivel a gázolaj „elfogyasztói” főleg az erőgépek, a napjainkban sokat emlegetett „digitalizáció” és a „precíziós gazdálkodás” keretében jó lenne minél előbb kidolgozni azt, hogyan lehet ezeknél a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban megvalósítani az energia- és költséghatékony munkairányítást, munkavégzést, és ennek dokumentálását. És hasonló a „cél” a villamos-energia, a földgáz, valamint a többi csekélyebb költségű energiahordozó helyzetének rendezése terén is.

Az energia szektor problémái

Az energiafelhasználás mérséklése és a felhasználás összetételének javítása több ok miatt is fontos „volna”, ezért a „feladatokat” sok rendelet, törvény, irányelv, cselekvési terv, „stratégia”, stb. szabályozza. Ezek ellenére az elmúlt mintegy két évtizedben csak kevés eredményt értünk el, ami aligha lehet elegendő a klímavédelemi, illetve fenntarthatósági „követelmények” maradéktalan teljesítéséhez. Így e témával az Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat három anyaga is foglalkozott, ezek között az „infojegyzet” „Energiahatékonyság” című kiadványa két alkalommal, (2019/45. 2019.10.31. és 2020/75. 2020.11.13., mindkét anyag 4-4 oldalas, irodalmi felsorolással), az „infotabló” „Energetika 2020” című 2 oldalas, 2020/72 számú ismertetője 2020.12.11.-én került közlésre. Ezek az ábrákat is tartalmazó anyagok részletesen bemutatják a téma fontosságát és a vonatkozó meghatározóbb dokumentumokat, melyek a jelzett kiadványok alapján az internetről közvetlenül letölthetők. E három országgyűlési anyag átnézése minden „energiával foglalkozó” számára javasolható, mert sok szükséges információt tartalmaznak. Gondot okoz ugyanis, hogy az energiagazdálkodás az 1974-ben bekövetkezett első jelentős energia-áremelés óta, tehát az elmúlt mintegy 45 évben szinte mindig „kiemelt téma” volt, de ennek ellenére egyszerű hatékony energiagazdálkodási módszer még napjainkban sincsen, a bonyolultabb és drágább megoldások viszont elrettentik a felelős vezetőket, pedig a jobb eredmények érdekében feltétlenül javítani kellene az eddigi „megoldásokon”. A gond ugyanis az, hogy minden ágazat energiafelhasználása meglehetősen speciális, és ezekhez az energia-gazdálkodás terén is alkalmazkodni kell. A jó eredményekhez megfelelő mérőműszerekre, számítógép-programokra és szakmailag felkészített dolgozókra volna igény, de ezek különösen a mezőgazdaságban még a nagyobb üzemekben sem állnak rendelkezésre. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetet jellemzi az is, hogy a „Magyarország Digitális Agrár Stratégiája” (DAS) keretében létrehozott Digitális Agrárakadémia (DAA) tananyagában, (ezzel ingyenesen segítenék a gazdálkodókat a digitális ismeretek elsajátításában,) a 20 oktatási terület között nincsen energia-felhasználással (gazdálkodással) foglalkozó különálló rész annak ellenére, hogy az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a stratégia intézkedési tervének elfogadásával a magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása érdekében a célok megvalósításához jelentős összegeket biztosít. Kirívó példa, hogy a „méhészet digitalizációja”, valamint több más napjainkban jelentéktelen témák külön fejezetekben szerepelnek, és nagyon fontos volna, hogy a „digitális ismeretek” között ne csak a „preciziós gépek üzemeltetése” (lásd a 15. fejezetet), hanem a teljes mezőgazdasági gépüzemeltetés hatékonyabbá tételének lehetősége is szerepeljen a „tananyagban”. (A Digitális Agrárakadémia ismeret-anyaga az internetről letölthető, a 20 témakör „meghatározása”, és ezek tartalma azonban vitatható.) Tény továbbá, hogy az elmúlt évtizedekben sok új EU és hazai terv „hibás volt”, megvalósításuk lényeges veszteséggel zárult. A technika folyamatosan fejlődik, a megújulók előállításának költsége mérséklődik, de az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) is a jelentéseiben eddig mindig (pl. a 2014. évi ötödikben is) nagyon „óvatosan” fogalmazott. Így csak remélni lehet azt, hogy a hatodik jelentésük a korábbiaknál egyértelműbben rögzíti (majd) az egyes hagyományos és megújuló energiahordozók szakmailag korrekt „minősítését”, valamint az elérendő célokat, és az is fontos volna, hogy az EU, illetve a hazai „szabályozás” is ezeket a „legújabb” megoldásokat „támogassa”.

Az energiafelhasználás, és a gépüzemeltetés költségcsökkentése

Mivel „komolyabb” megoldások egyelőre az általános gyakorlat számára főleg csak elméletben léteznek, a mezőgazdaságban a szokásosnál gondosabb munkával, a teljesítések növelésével, és a költségek csökkentésével, tehát a takarékosabb gazdálkodással lehet az energiafelhasználást és a termelés költségeit mérsékelni. A lehetőségek között talán a legfontosabb a gépek kihasználásának javítása, illetve az éves teljesítés fokozása. A gépeknél elért éves műszakórák száma, és a műszakórára jutó kWh, nha, ha, stb. teljesítés a gépi munka jobb szervezésével, bérmunka-vállalással, a műszaki színvonal javításával, optimális erő- és munkagépkapcsolással, a motor (illetve a teljes gép) jó állapotban tartásával, takarékos vezetési stílus alkalmazásával, az adatok pontosabb nyilvántartásával és értékelésével, stb. az energiafelhasználás valamint a gépüzemeltetési költség lényegesen javítható, mindezekkel a megtakarítás mintegy 20-25 % is lehet. A takarékosság fontos része a legmegfelelőbb erőgéptípus- és motorteljesítmény megválasztása is. A gépvásárlások alapján látható, hogy a nagyobb teljesítményű és a modernebb erőgépek állománya nő, mert ezek kihasználása és üzemeltetési költsége jobb, (7. ábra). E gépekre ugyanis mind az erőgépvezető, mind a munkairányító az átlagosnál több figyelmet fordít, mert többnyire modernebbek, jobban felszereltek, drágábban beszerezhetők, stb. Mivel a „nagyobb gépek” a kis-gazdaságokban, és kisebb táblákon nem használhatók „eredményesen”, ezért a táblák méretének növelése feltétlenül célszerű, mert a nagyobb táblákon a gépek fajlagos teljesítése számottevően nő, a teljesítmény önköltsége csökken, (8. ábra), és a munkavégzés minden egyéb körülménye kedvezőbb.

 Dr. Gockler Lajos

 

 

A A