A tömegtermesztett gabonával Magyarország nem lehet versenyképes, a minőség útjára kell lépnie a termelőknek.

Ezen a héten rendezték meg Martonvásáron az Országos Gabonatermesztési Tanácskozást, amelyen Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelte az ágazat és amagyar mezőgazdaság helyzetét. A tanácskozás után adott interjúban Feldman Zsolt kiemelte, minden gyengébb év rámutat arra, hogy azok a gazdálkodók lehetnek versenyképesek, akik a minőséget részesítik előnyben a mennyiséggel szemben, illetve az mellett.

- Hogy értékeli a hazai gabonaágazat helyzetét az agráriumon belül?

- Az elmúlt időszakban a magyar gabonatermesztés – részben a világpiaci árak tartósan magas árszintjének, részben a folyamatos értékesítési lehetőségeknek köszönhetően – a magyar mezőgazdaság stabil ágazatává vált. Látható, hogy a kicsit hullámzó, de tartósan magas árszint miatt a termelők érdeklődése töretlen a szektor iránt, és ez várhatóan így is marad. Pedig komoly klimatikus kihívásokkal kell szembesülniük évről évre; egyszer az aszály, máskor a nagymennyiségű csapadék okoz problémákat, amikkel meg kell küzdeniük, illetve felkészültnek kell lenniük az ezekből következő hatásokkal szemben is, mint a gombabetegségek vagy a pocokinvázió.

- Nincs az ágazat lemaradva a versenytársakhoz képest?

- Alapvetően, ha a magyar mezőgazdaságról beszélünk, a támogatási rendszert mindenképpen érinteni kell. A támogatási rendszer a következő időszakban egy sok célt szolgáló, de stabil és kiszámítható pályát fog jelenteni. Ugyanakkor, hogy ezt a támogatást értelmesen és jól tudjuk felhasználni, a legfontosabb kérdés, hogy az ágazat mögött lévő tudást, hogyan tudjuk minél magasabb fokon újratermelni. Így az oktatás és a kutatás kiemelt fontosságú, azon túlmenően, hogy – és ez nem szokott a gazdálkodók érdeklődésének homlokterében állni – az a vetőmag, szaporítóanyag, amely atermésnek az alapját jelenti, bizony azzal többet kell foglalkoznunk, nagyobb figyelmet igényel. A versenytársaink nagyon szilárd biológiai alapokkal rendelkeznek, és komoly forrásokat fordítanak ezekre a területekre, amelyben nekünk is tartani kell a versenyt, hogy ottmaradhassunk a piacon.

- Rendben van minden a minőséggel? Elég, ha csak azt nézzük, hogy idén a búzatermés kétharmada takarmányminőségű lett, sem a termelők, sem a szakemberek nem tudtak mit kezdeni pl. a sárgarozsdával, amiről azért tudható volt, hogy előbb-utóbb nálunk is felüti a fejét. Kívülről úgy tűnt, a nemesítőket sem nagyon zavarja az a tény, hogy a betegség évek óta vészesen közelít Magyarországhoz.

- A fajtahasználatnak valóban komplexebb kérdéssé kell válni a gazdák és a nemesítők számára is. Nagyon sokféle feltételnek megfelelő fajtát kell nemesíteni, és kell alkalmazni termelői oldalon. Magyarországon a búzatekintetében elindult egy minőségi program, ettől az iránytól nem szabad eltérni. Ha megnézzük, az itt termett búzát javítási céllal veszik meg külföldön, vagyis a minőségét ismerik el. A magyar mezőgazdaság, ha a globális piacot vesszük, nem az ausztrál, a brazil, az orosz, stb. tömegtermeléssel szemben versenyképes, hanem akkor, ha azt a nagyon komoly meglévő minőségi keresletet fogja kielégíteni, amely a magasabb árfekvéssel jelent stabil piacot.

- Tudja-e valamilyen módon a támogatásoknál preferálni azt a szaktárca vagy az állam, hogy a minőség irányába mozduljon el a termelés?

- A fajtanemesítés tekintetében egy fontos, új eszköz és lehetőség a szaktárca tekintetében, hogy a kutatóintézeteknél igyekszünk egy koordináltabb kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatni, amely a minőség irányába vinné el a genetikai alapok fejlesztését. Így az imént említett nagyobb kérdésekre, mint például a sárgarozsda, tudunk a magyar erőforrásokat koncentrálva válaszokat adni. Azt tudni kell, hogy a fajtanemesítés, vetőmag-nemesítés tőkeigényes dolog. Magyarország nem engedheti meg magának méreténél fogva, hogy az erőforrásait pazarolja, vagy ne hangolja össze. Ezen a területen mindenképpen kemény munkára van szükség.

- És a jövőre életbe lépő támogatási rendszer valóban a minőséget preferálja? A gazdáknak még mindig az a legegyszerűbb, ha a lehető legnagyobb területen, monokultúrákban jó nagy hozamokat érnek el, és nem kísérletezgetnek a jobb minőség érdekében.

- A minőséget a piac fogja kikényszeríteni. Mi ehhez egyrészt egy olyan minőségtanúsítási rendszerrel tudunk hozzájárulni, amely ezen az oldalon csökkenti a termelők, feldolgozók költségeit, és érdekeltté teszi is őket e rendszerben való részvételre. Másrészt olyan típusú fejlesztésekre lesz forrás, amely a minőségi termék előállításának feltételeit fogja segíteni.

- Tehát nincs meg annak a veszélye, hogy elkényelmesednek a termelők és továbbra is jelentős részük a mennyiséget preferálja majd?

- Az elmúlt évek magas felvásárlási árai elmosták a különbséget a minőségi és a kevésbé minőségi áru között, hiszen a piac olyan mennyiségben szívta fel ezeket a termékeket, hogy ez kevésbé domborodott ki. A tanulság az, hogy amikor bármi miatt gyengébb év van, akkor kiütközik az, hogy ha valaki a munkája során vagy a fajtahasználat során a minőséget preferálja, akkor abban az egyébként gyengébb évben is magasabb eredményt, így magasabb jövedelmet tud elérni azoknál, akik ezt nem tekintik prioritásnak munkájuk során. Egy-egy gyengébb év mindig rávilágít a termelők számára, hogy a minőség útjáról nem érdemes, nem szabad letérni.

Forrás: www.agroinform.com