A program házigazdájaként Dr. Fenyvesi László főigazgató köszöntötte a megjelenteket. Szólt a géptámogatási esélyekről, s jelezte, hogy újabb jogcímek várhatók. Beszélt „álmáról” is, miszerint szükségesnek tartaná, hogy legyen Magyarországon újra mezőgazdasági termelési rendszer. Mint mondta, az adottságok megvannak, csak a ma már hihetetlen széles sávban kialakult termelési struktúrát kellene úgymond digitálisan erősíteni. Így lehetne adni a gazdáknak egy olyan megoldást, amelyben saját maguk terveznék meg beruházásaikat, technológiájukat. Méltatta a volt kolléga, a hetven esztendős Dr. Jóri István munkásságát; a ma is élő kapcsolatot megerősítve oklevéllel és virágcsokorral köszöntötte a Műegyetem tanárát.
Harsányi Zsolt, Axiál tulajdonos, a MEGFOSZ elnökeként szólt a megjelentekhez. Megemlítette, hogy nagyon fontos minden szereplő számára egy igazán jó gépkatalógus összeállítás, amelyhez még szorosabb együttműködést javasolt. Kijelentette, hogy szeretnének még több gépet bevizsgáltatni, gyakorlatban is tesztelni, hogy magyar földön valóban jól működik-e az adott szerkezet. A gépesítés súlya még mindig nem kellően tisztelt, s ezen változtatni kell, tanítással, jó szakmapolitikával. Cél, hogy minél többen felvételizzenek mezőgazdasági gépészmérnök hallgatónak, hiszen a kor követelményeinek megfelelő elektronikai dolgok, interaktív GPS-használat, üzemeltetés színvonalas ismerete, mindezek szervizelése csak magas fokon képzelhető el. A felvetéshez kapcsolódóan a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara is köszöntötte Dr. Jóri Istvánt. Az erről szóló SZIE emléklapot a Kar képviseletében adta át Dr. Bártfai Zoltán egyetemi docens. A MEGOSZ részéről Lőrincz László elnök csatlakozott a gratulálókhoz, majd utalt a közös gondolkodás és lobbizás fontosságára. Megjegyezte, hogy a most következő 2014–2020-as EU-s támogatási időszakban még fontosabb lesz az összefogás, remélhetőleg még több magyar gép előtérbe helyezésével. Ezt a gondolatot erősítette Nyárádi Attila a Framest Kft. képviseletében, aki szólt a talajművelő gépek kereskedelmi tendenciáiról is.
Dr. Jóri István megköszönve a gratulációkat, részletesen bemutatta a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben, ill. jogelődjeiben végzett talajművelés gépesítési kutatásokat 1869-től napjainkig. Ezt számos emlékezéssel színesítette, majd az 1995 utáni MGI-BME kapcsolatot értékelte. Utalt arra, hogy az ésszerűség még mindig az egyik legfontosabb előrelépési lehetőség, ahol az alkalmazott technológia minden lépése logisztikailag is tovább fejleszthető. Ilyen pl. a CTF rendszer, amely a táblán belüli gépmozgást szabályozza. A jövőkép véleménye szerint nem egyértelmű, de az Agritechnica szemléje alapján is a robotizálás irányába mutat. Dr. Birkás Márta professzorasszony is felelevenítette a közös múltat, majd kutatási áttekintést adott a legfontosabb eredményekről, feladatokról. Megerősítette, hogy a növényközpontú termelési ideál már a múlté, ezt felváltja a talaj elsőbbsége, mivel minden sikeres kiindulásnak ez az alapja. Megjelent az ünnepségen Szépe Ferenc, a VM főosztályvezetője, aki méltatta az eseményt, majd néhány szakmapolitikai információval zárta mondandóját. Ezt követően került sor a Bánházi* emlékérmek átadására, melyek díjazottjai között Harsányi Zsoltnak is gratulálhattunk, akit a hazai mezőgazdasági gépesítés fejlesztéséért jutalmaztak. A hagyomány szerint a kitüntetést évente egy külföldi és egy hazai neves szakember kapja. A díjazottak között a tudomány és a gyakorlat számos híressége szerepel, akik sokat tettek hazánk mezőgazdasági gépesítésének fejlesztéséért, nemzetközi ismertségéért és az intézet kutatási tevékenységének segítéséért.
Az Agrár Élet Magazin munkatársai és a volt MGI-s talajművelős kollégák ez úton is gratulálnak az ünnepelt Jóri J. Istvánnak, akinek több évtizedes segítő munkásságát a cikk írója ez úton is tisztelettel köszöni. A hagyományos program zárásaként a jó öreg Hofherr HSCS G35 traktorral sokan tiszteletkört tettek az MGI parkolóban.
dr. Soós D. Sándor
*Bánházi Gyula gépészmérnök 32 éven át vezette az intézményt. Az állattartás és a szántóföldi kultúrák gépesítésével, a gépi fejéssel, és a kukoricatermelés energiatakarékos technológiáinak kidolgozásával foglalkozott
