A pápai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában tartott „Mezőgazdasági Szakmai Nap”-ot nagy érdeklődés előzte meg, amelyet a megtelt aula is bizonyított. Az agrárium jelenét és jövőjét bemutatni hivatott eseményen több szakpolitikus is felszólalt. A napi program másik részében a Veszprém megyei kamarai küldött-, ill. tisztújító közgyűlésére került sor.
Dr. Kovács Zoltán (Veszprém megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő) a térség fontos eseményeként elevenítette fel a Pápai Húsüzem megmentését és a termelés beindulását. A csődhelyzet megszüntetése nagymértékben a kormány- és önkormányzati intézkedések érdeme. Pozitívumként említette a korábbi beszállítók teljes mértékű kifizetését. A ma már önkormányzati tulajdonú üzem gazdaságosan termel, a beszállítok bizalma visszatért és folyamatos az alapanyag ellátás, s a munkalehetőség is biztosított az üzemben. Szólt arról is, hogy az agrárképzés vonalán a Vidékfejlesztési Minisztérium 42 iskolát vett át a korábbi 17-tel együtt. Az immár 59 oktatási intézmény lehetővé teszi az egységesen összehangolt, azonos követelmény rendszert biztosító szakmai oktatást.
A régiós kistermelői forgalmazás is növekedett: 2013-ban 167-ről 689-re emelkedett a körzetben a közvetlen értékesítők száma. Veszprém megyében nincs földbérleti nehézség, több gazda jutott bérlethez, mint korábban. A közel 600 nagygazdaság mellett megközelítően 6000 kisgazdaság tevékenykedik, így mindenképpen indokolt ezt a termelői réteget támogatni. A stabil termelése feltételek segítésével a foglalkoztatottság aránya is jelentősen javulhat. Jellemző adat, hogy a gazdálkodással kapcsolatos eszközök 80%-a a nagyüzemek birtokában van. A kisüzemek eszközellátottságának javítása, az arányok közelítése fontos feladatként jelentkezik.
Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár előadásában kitért az Alaptörvény, a Földtörvény és a Kamarára vonatkozó törvény megalkotására, mivel ezek a törvények az agráriumra is nagy hatással vannak. Ezek létrejötte nagyon hatékony és megfeszített munkát követelt azért, hogy időben kikerüljenek a magyar polgárokhoz. Az új agrárkamarai törvényben megszabott falugazdászi feladattal sikerül közelebb kerülni a gazdákhoz, és élőbb kapcsolatot kialakítani a termelő szférával, így az érdek azonosság szintje közelebb kerül egymáshoz. Leszögezte, hogy a földforgalmi törvény fontos szerepet játszik a hazai föld megmentésében. Törekvésük lényege, hogy külföldi állampolgár ne vásárolhasson földet Magyarországon. Ez az intézkedés valóban a hazai föld védelmét szolgálja és magyar gazda érdekeit képviseli. Másik sarkalatos tétel, hogy haszonélvezeti jog csak közvetlen rokoni ágon érvényesíthető. Ennek pontos tartalmát a polgárokra vonatkozó törvény egyértelműen leírja. A magyar földtörvény a nemzetközi megítélés szerint is Európa legszigorúbb földtörvénye. A színlelt szerződések vizsgálata megkezdődött és ezeket fel fogják számolni. A 2014–2020 közötti ciklusban 15%-kal több támogatás érkezik az EU-ból hazánkba. Az európai kisgazdák is több támogatást kapnak; ez a folyamat már megkezdődött Ausztriában és Németországban. A fiatal gazdák támogatása prosperitást fog élvezni. A 2012-ben beadott pályázatokból csupán 1000 került kielégítésre a rendelkezésre álló 3,5 milliárdos támogatásból. Mivel a keret emelkedik 11,5 milliárdra, így az előre láthatólag 3000 pályázat kielégítésére nyújt fedezetet. Sajnos a költségvetés vesztesei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dohánytermesztők, mivel az ágazat nem tartozik a támogatottak közé. A gazdálkodói munkaerő megvédése kormány feladatként fog jelentkezni, mivel ezen ágazatban közel 20 000 ember érdekelt. Prosperitást élvez viszont a kertészeti-, a sertés-, és a baromfi ágazat is. A kertészeten belül a zöldségtermesztés, a hajtatásos ültetvények támogatása elsődleges; azon kívül a feldolgozás és a tároló kapacitás. Ezen ágazatokban lehet jelentősebben növelni a foglalkoztatottságot is; ez előre láthatólag 100 000 főt érint. Döntéseinket az EU egyes bizottságai nem mindig támogatták. Az ökológiai célterület meghatározásánál az általunk javasolt 3–4%-kal szemben ők 8-at kértek; végül is a bizottság 5%-ban határozta meg a nagyságot. Előre láthatólag 2021-et követően a támogatási rendszer át fog alakulni, de a mezőgazdaságot érintő támogatások és programok megmaradnak. A kormány a források 60%-át a kis- és középgazdaságok fejlesztésére kívánja fordítani, annak érdekében, hogy a szféra termelési feltételei javuljanak. A biztosabb megélhetés érdekében ezt meg kell lépni, mivel ez még ma is nagyon sok családot és családi gazdaságot érint. A földalapú-, és a fiatal gazdákat célzó támogatások egyaránt növekedni fognak.
Jakab István (az Országgyűlés alelnöke, MAGOSZ elnök) megerősítette, hogy az EU-ban mi rendelkezünk a legkorszerűbb földtörvénnyel. A gazdasági előrelépésről elmondta, hogy az agrárium jobban teljesített 40%-kal, mint 2009-ben; a 8,3 milliárdos termelésből 4,1 milliárd értékű termék került exportra 2013-ban; a nemzetgazdaság vonatkozásában ez közel 50%. Elmondhatjuk, hogy a nemzetgazdaság meghatározó ágazatává váltunk. Az agrárgazdaság szerkezetén belül a növénytermesztés a helyén van, 2009-hez képest 46%-os a növekedés, 2010-hez képest pedig 39%. Sajnos a sertéságazat továbbra is stagnál; a legjobb hazai alapanyagok előállításával a saját szaporítás a cél. A szarvasmarha és annak belső ágazatai emelkedő tendenciát mutatnak. Az élőállat import stoppal a hazai fejlesztési törekvéseket helyeztük előtérbe, remélhetőleg ez a folyamat meg is fog történni. A földtörvény kiállta a próbát, mivel biztosítja a hazai föld védelmét, ami megnyugtató lehet a gazdáink számára. Örök téma az időjárás! Az aszályos időszakok kivédése, ill. hatásainak mérséklése érdekében az öntözés lehetőségeinek javítása terén 30%-os növekedést ütemezett elő a kormányzat. A minisztériumban az ún. vízkormányzást központi, kiemelt feladatként kezelik. Ezek a jogi hatást biztosító intézkedések a hazai gazdák érdekében történtek. Beszédének befejezéseképpen megerősítette, hogy a magyar föld csak és kizárólag a magyar állampolgároké, a termőföld védelme hazánkban szent dolog!
Györffy Balázs (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, MAGOSZ alelnök) bevezetőjében elmondta, hogy a kamarai törvény rekordidőn belüli elkészítését és érvényre juttatását a teljes összefogás eredményének tudja be. Hosszú évek óta sikerült egy korszerű, a mai igényeknek és gazdáknak megfelelő kamarai törvényt alkotni. A 380 000 taggal rendelkező kamara szaktudása és tagsága teljesen lefedi az egész agrárszektort. A falugazdászi tevékenység kamarai csatolásával – amely közel 600–650 szakember bevonását jelenti – még közvetlenebb kapcsolatot jön létre a kamara és a gazdálkodó egységek között. Az agrárkamarai kártya kiadásával a tagok különböző kiváltságokkal fognak rendelkezni (a MOL kutaknál 10 Ft-tal kevesebbet fizetnek az üzemanyagért, kedvezményesebben vásárolhatnak műtrágyát, növényvédő szereket, stb.). A tagdíj minimális összege így is többszörösen megtérülhet, amihez adódnak az ingyenes időjárási- és növényvédelmi előrejelzések, a pályázati szaktanácsadások. Ezen kívül számos kedvezményt is leír a kamarai törvény, ezért nagyon fontos, hogy a tagok és gazdatársadalom ismerje azokat. Igen aktív közreműködést fogalmaz meg a törvény a szakképzés irányában is, kiemelt feladatként jelentkezik a fiatal gazdákkal való foglalkozás. A szakmai igények és a mezőgazdasági termeléssel összefüggő statisztikai adatok gyűjtése a KSH-val összehangoltan lehet eredményes. Talán egyik legfontosabb segítség a pályázatokban való aktív közre működés. Felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy milyen fejlesztésekre lehet pályázatokat beadni. Gondoskodni kell továbbá a szakmai bemutatók, a továbbképzések megteremtéséről. A kamara elnöke arra kéri a gazdatársadalmat, hogy éljen a törvény adta lehetőséggel, mert közösen sokkal eredményesebbé tehetik a gazdálkodásukat.
Az előadások kimerítették az agráriumban végbemenő törvényi változásokat, a mezőgazdaság fejlesztés irányait és a jövőt érintő intézkedéseket. Véleményem szerint a mai mezőgazdaság szereplőinek ismerni kell ezeket a törvényeket. Fontosnak tartom a fiatal gazdákkal való törődést, mivel a mezőgazdasági értékek továbbviteléről nekik kell gondoskodni. A szakmai nap végső következtetése számomra egyértelmű. A magyar föld nem eladó, s a magyar földön a magyar gazdáknak kell gazdálkodni a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása érdekében!
Dr. Bella László
lszl.bella@gmail.com
