Terítéken az aktuális  növényvédelmi  jogszabályok

Lapunk rendszerint szervez olyan találkozókat, amelyeken a gazdákat leginkább érdeklődő kérdéseket is megvitatjuk. Ilyen konzultációra került sor május 4-én a Nógrád megyei Érsekvadkerten, ahol többek között Hornyák Attila, növényvédelmi felügyelő/herbológus, a Nógrád Megyei Kormányhivataltól számolt be az érvényben lévő növényvédelmi jogszabályokról. Ennek főbb elemeit, s a gazdák kérdéseire adott válaszait az alábbiakban tesszük közzé.

H.A.: Köszöntöm az érsekvadkerti, a bánki és a pataki gazdálkodókat, akik megjelentek ezen a gazdafórumon. Az arcok többnyire ismerősek, mivel ha nem is napi kapcsolatban vagyok a megjelentekkel, de a többséggel rendszeresen beszélünk telefonon, és az év során többször találkozunk személyesen is. A gazdálkodásotokat elég jól ismerem, így a napi problémátokat, a céljaitokat is át tudom érezni. Ennek a beszélgetésnek az az alapvető célja, hogy a termelésetek eredményessége érdekében információkkal lássalak el Benneteket főleg azért, hogy gond és problémamentesen tudjátok végezni a munkátokat.
Az elmúlt hónapokban már többször hallhattátok különböző fórumokon a növényvédelmet érintő jogszabályi változásokat, így a 43/2010-es FVM-rendelet módosítását is a növényvédelmi tevékenységről. Erről kívánok néhány gondolatot megosztani Veletek, illetve kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra, hogy Ti milyen változásokat éltetek meg a rendelet módosítását követően.
Nézzük a fontosabb változásokat a jogszabály szövegében, sorrendben. Ismerve Patak, Érsekvadkert, Bánk területi fekvését, több olyan mezőgazdasági terület van, ami közvetlenül a lakott területtel határos. Tehát a Rendelet 6. § (5) bekezdése értelmében Növényvédő szer lakott terület közvetlen szomszédságában, nem kézi erővel hajtott géppel történő kijuttatásáról, az érintett területtel határos ingatlanon tartózkodókat a kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell. Erre felhívom a figyelmeteket, mert jogszabályi előírás, így azt be kell tartani, és a terület sajátosságából adódóan Nektek kell ezt a tájékoztatási formát úgy alkalmazni, hogy egy esetleges lakossági bejelentést követően, ellenőrizhető módon bizonyítani tudjátok, hogy megtettétek ezt a tájékoztatást.
A kukorica és a napraforgó vetésein már túl vagytok, de a Rendelet 9. § (5) bekezdése értelmében a csávázott vetőmagról ledörzsölődő port pneumatikus, szívólevegős rendszerű vetőgéppel történő vetés esetén, az elsodródás megakadályozása céljából megfelelő csővezetékkel, eszközzel, az ún. deflektorral a talaj felszínére vagy a barázdába kell vezetni, abban az esetben, ha azt a csávázószer engedélyokirata előírja. Erről már többször hallottatok, és fel is tudtatok rá készülni. Ez valóban fontos, mert egy vetéstechnológiai helyszíni ellenőrzés kapcsán ezen előírások nem teljesítése esetén növényvédelmi bírságot kell kiszabnunk.
Érsekvadkerti gazdálkodó – aki egyben méhész is – hozzáfűzi, hogy a méhek védelmét szolgálja ez az intézkedés, így ezt Ő jónak véli, mivel a leporlás miatt a méhek esetében felléphettek veszélyesen negatív hatások, mégpedig az, hogy a méh elpusztul, „elfelejt” hazamenni, eltéved, mert a tájékozódó képességét a vegyszerbehatás miatt teljesen elveszítheti.
Pataki gazdálkodó hozzáfűzi, hogy Ő már próbálta házi készítésű deflektorral a leporlott csávázószert (ami igen csekély mennyiség) levezetni a talaj felszínére, s ez működőképes, és filléres kivitelezéssel is megoldható. Emiatt nem érti, hogy miért kerül olyan sokba a deflektor, ha azt meg kívánja venni, és nem házilag rászerkeszteni a vetőgépre.
H.A.: Ebben a tájékoztató anyagban, amit bemutatásként hoztam magammal, minden fontos információt megtalálnak az érdeklődő gazdálkodók, és ha már nem is ingyen (mert olyan információt közölt az akcióban résztvevő cég, hogy az ingyenes tételek elfogytak) de „akciósan” hozzá tudnak jutni a kötelező deflektorhoz a megrendelők; a kapcsolatot interneten keresztül is fel lehet venni, és az eszközt ugyanott meg is lehet rendelni.
Sorrendben haladva, a Rendeletben felhívom a figyelmet a 15.§ (3) bekezdésre, amely így rendelkezik: a méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat (ezen eljárás a továbbiakban: méhkímélő technológia). Erről szoktak tudni a gazdálkodók, de a legtöbb esetben a csillagászati naplemente előtti egy óra és a 23 óra szokott bevésődni, holott a lényeges mondatrész „a kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követő” előírást is teljesíteni kell. Tehát sok esetben a csillagászati naplemente előtti egy órával még nem tudjuk megkezdeni a védekezéseket, mert a méhek még aktívak, repülnek. Ezen rendelkezés betartása a jelenlévő gazdálkodók esetében még inkább fontos, mivel a megye ezen részén is komoly számú méhcsaládok vannak, amelyeket minden esetben védeni kell, és minden rovarölő szeres védekezésnél (de inkább így mondom, hogy a növényvédelmi védekezésekkor) kötelezően betartandó ez a jogszabályi előírás is. Szerencsére Nógrád megyében nem volt hosszú évek óta méhpusztulás növényvédő szeres védekezés miatt, amit szeretnénk, ha továbbra is így maradna, de ehhez elengedhetetlen a gazdálkodók odafigyelése.
A növényvédő szer vásárlás tekintetében is voltak változtatások, amelyeket észleltetek Ti is (szerződéskötés, és ennek az adminisztrációs terhe), de alapjaiban nem rengette meg a Ti környezeteteket, mivel eddig is be tudtátok szerezni a növényvédő szereket, és az idei évben sem volt fennakadás e tekintetben. Az adminisztráció sajnos egyértelműen növekedett, de ezt lassan megszokjuk/megszokjátok, és nem gondolkodunk azon, hogy miért is ellentétes ez azzal, mint amit nap, mint nap hallunk a médiában! Mivel dolgozni kell, nem pedig ilyeneken feleslegesen problémázni, megoldjuk ezt a problémát is.
Arról viszont nem biztos, hogy tudtok, amit a mostani rendeletmódosítás hozott magával, hogy az a Növényvédelmi szakmérnök, akivel Ti is szerződéses jogviszonyban vagytok, saját részre csak úgy tud I-es kategóriás növényvédő szert vásárolni, ha saját maga részére is kiállítja a növényorvosi vényt! (A termelők összenéznek, és harsány nevetés hangzik fel – a szerk. megj.).
Arról sem biztos, hogy tudtok, hogy jelenleg kötelező a szakirányítói szerződés tartalmi elemeit egy internetes felületre feltölteni, ami a múlt héten el is indult, így már nem lehet elektronikus levél formájában elküldeni a NÉBIH felé az adatokat, hanem erre a felületre kell feltölteni. Az adminisztrációs terheket azért figyelembe próbálta venni a NÉBIH, ezért május 31-ig határidőt adott a szerződések feltöltésére. Ha ebben mégis változás lenne, Titeket ez sem érintene, de a Hatóságunk munkáját már befolyásolná minden egyes további változás.
Ami viszont már Titeket is érint, az a rendelet 29–30. §-ai, amiben a Nyilvántartási kötelezettségek vannak rögzítve, tehát a raktározásról, és a növényvédő szeres felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnetek! Na, ez az, amire szeretném, ha komoly hangsúlyt fektetnétek, és ezt a rendelkezést próbáljátok minden esetben betartani, megvalósítani, és adminisztrálni. Szerencsére ez sem újdonság Nálatok, Nógrád megyei gazdálkodóknál, mert itt rendszeresen voltak eddig is helyszíni ellenőrzések, és komplex telephely ellenőrzések is. Így jól tudjátok, miket kér a területileg illetékes növényvédelmi felügyelő.
Többen kérdezik: Gyakorlatilag ez úgy zajlik, hogy a permetezési naplót a traktorban kell hordani? Odaszólsz telefonon, hogy megyek ellenőrizni, készítsd elő! Ez hogyan zajlik?
H.A.: Nem kell a permetezési naplónak a traktorban lenni, de a naprakész nyilvántartás az azt jelenti, hogy a nap végén a kijuttatásokat rögzíti a kijuttató a permetezési naplóba, amit a felelős ellát aláírásával, pecsétjével. A II-es, III-as szer esetében a Növényvédő és méregraktár-kezelői végzettséggel rendelkező gazdálkodó, az I-es kategóriás növényvédő szer esetében a szerződött növényvédelmi szakirányítója ír alá és pecsétel le! Nógrád megyében bevett gyakorlat, hogy helyszíni ellenőrzéseket végzünk, így a növényvédelmi permetezéseket is ellenőrizzük a helyszínen. Egy ilyen ellenőrzéskor a felhasznált növényvédő szer eredetére (szállítólevél és/vagy számla), a felhasználás jogszerűségére (II-es engedély, növényorvosi vény I-es kategóriás szer esetében, engedélyokirat szerinti felhasználás) irányul az ellenőrzés. Továbbá a védőfelszerelés megléte, annak használata, a kijuttató gép műszaki megfelelősségének vizsgálata zajlik a helyszínen. Ha mindent rendben találunk a termelő folytathatja a munkavégzést, ha valami hiányosságot, hibát találunk, akkor hatósági eljárást kezdeményezünk a termelő, ügyfél ellen, és lefolytatjuk az eljárást.
Érsekvadkerti termelő kérdezi, hogy a számlának és a szállítólevélnek is ott kell lennie a traktorban a permetezéskor?
H.A.: A növényvédő szerről a szállítólevélnek, vagy másolatának ott kell lenni, mert azzal lehet a növényvédő szer eredetét bizonyítani. A számla, vagy annak másolata nem kell, hogy ott legyen a helyszínen, mert az nem is lenne életszerű, mivel akár hónapok múlva készülhet csak számla a beszerzett növényvédő szerről.
Többen kérdezik: Egy komplex ellenőrzés hogyan zajlik akkor a megyében?
H.A.: Nógrád megyében a téli időszakban szoktuk ezt elvégezni. Ebben az esetben a termelő értesítést kap, hogy komplex telephely ellenőrzést fogunk nála végrehajtani. Ezt egy értesítő levél formájában kapja meg a gazdálkodó, amiben dátummegjelöléssel tudatjuk, mikor kívánjuk az ellenőrzést végrehajtani, és felsorolás szerűen leírjuk, hogy mit fogunk ellenőrizni. Ebben az esetben a növényvédő szer beszerzésétől a göngyöleg elszállításáig mindent ellenőrzünk. Ezek az ellenőrzések akár több órát is igénybe vesznek, de úgy érezzük mi is, meg a termelők is (bár az első években ezt nem így gondolták a termelők), hogy ezek az ellenőrzések felkészülést jelentenek egy esetleges MVH-s ellenőrzésre, ahol akár a KM-es, akár az AKG-s előírásokat ellenőrzi az MVH. Hiányosságok esetén támogatás megvonás lehet a szankció, illetve még növényvédelmi bírságot is kaphat a termelő.
Többen kérdezik: Mi a helyzet a permetezőgépek időszakos felülvizsgálatával?
H.A.: Nézzük először a növényvédő szeres permetezések jogi hátterét! A rendelet 35. § (5) bekezdése értelmében 2016. november 26. napját követően a három évnél idősebb, nem felülvizsgált, vagy felülvizsgálaton nem megfelelt növényvédelmi géppel növényvédelmi tevékenységet végezni tilos!
Ez egy kicsit már felbolygatja a megyei gazdálkodókat is, mivel a rendeletben megadott határidőt követően, ha nincsen minősítve a növényvédőszer kijuttató gép, akkor nem lehet permetezéseket folytatni azzal a permetezőgéppel. Hogy ez hogyan lesz megoldva akár országosan, akár a megyénkben, pillanatnyilag nem tudom. Ami biztos, hogy Nógrád megyében nem lesz ilyen vizsgálóállomás, hanem valahonnan a szomszédos megyékből fognak jönni, előzetes időpont egyeztetést követően. Mivel ennek a problémakörét a NÉBIH is tudja, ezért egy olyan könnyítést tettek a rendszerbe, hogy azokkal a permetező gépekkel, amelyeket regisztráltak felülvizsgálatra, azokkal a megadott határidőt követően is lehet majd permetezni, mivel nem a termelő hibájából nincsenek vizsgáztatva a gépek.
Érsekvadkerti termelő kérdezi: Csak a növényvédő gépeket kell a vizsgálatra eljuttatni? Mert úgy tudom, hogy csak azzal a traktorral lehet, és kell vizsgáztatni, amivel használják a permetezőt.
H.A.: A permetező gépet valamivel üzemeltetni kell, így az erőgépnek is ott kell lenni. A jelenlévők tudják, hogy mi a Növény-és Talajvédelmi Osztályon a növényvédő szerek engedélyezési folyamataiban is részt veszünk, így a növényvédő szerek hatékonyságvizsgálatában közreműködünk, így permetezéseket is folytatunk. Ezeket a permetezéseket csak minősített gépekkel lehet elvégezni, így nekünk is műszaki vizsgára kellett vinni már két alkalommal a gépeinket. Láttam mennyi munka volt azzal, hogy ezek a gépek megfeleljenek az előírásnak, és nekünk még a vizsgáló állomáson segítségünk is volt, mivel beállították, kicserélték, kijavították azon egységeket, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak. Na de a termelőnek erre a vizsgáló állomáson már nincsen lehetősége!
Többen kérdezik: Hol vizsgáztattátok ezeket a gépeket?
H.A.: Tudunk olyanokról, akik Gödöllőre vittek gépeket, mi azonban Keszthelyre vittük.
Termelői reakció: Keszthelyre? Az jó, innen nincs is messze, szinte közel van, az lenne nekünk is ideális! (Mosoly, nevetés a teremben, valaki kiegészíti egy balatoni nyaralás összevonásával – a szerk. megj.)
Pataki termelői kérdés: Elő van ez készítve megfelelően?
H.A.: Erről beszélünk már vagy 15 éve! Mivel eddig csak beszéltünk, nem sok minden történt érdemben. Most pedig a rendeletben konkrét időpont, feltételrendszer van rögzítve, így ennek mentén kell kivitelezni mindent.
Ahogy látom, a mai fórum meghívott előadói között Csehország, és Szlovákia mezőgazdaságát ismerő területi képviselői is jelen vannak, akik ismertették, hogy náluk hogy is van ez! Szlovákiában is van ez a minősítési rendszer, bár náluk a minősítés 5 évig érvényes. Mivel náluk sem olyan egyszerű minősíttetni a gépeket, így ők úgy oldják meg, hogy ötévente Lengyelországból vásárolnak új permetezőgépet, amelynek ára 1000 Euró, és azzal végzik a növényvédelmi munkákat! Ezek a permetezők 3000 literes tartállyal 10-12 méteres szóró kerettel vannak szerelve, és kibírnak öt évet.
Érsekvadkerti termelői kérdés: Mennyibe fog ez a vizsgáztatás kerülni? Van-e különbség kicsi és nagy gép között?
H.A.: Konkrét összegeket nem tudok mondani, mivel nem láttam árlistát. Remélhetőleg egységes díjszabás lesz. Ami biztos, hogy fúvókaszámtól/gépnagyságtól függően fognak az árak változni.
Többen kérdezik: Mit fog hozni a jövő a növényvédelmi jogszabályi környezetet ismerve?
H.A.: Azt gondolom, hogy a mostani Növény-, és Talajvédelmi Osztályon lévő információim szerint ugyanúgy jogkövető magatartást kell gyakorolnotok, mint eddig. Részünkről sem várhatóak extra ellenőrzések. Ha jogszabályi változás, vagy egyéb irányú ellenőrzések lennének, azokról ugyanúgy megkapjátok a tájékoztatást, mint eddig, akár a körzetben illetékes növényvédelmi felügyelőtöktől, Zagyvai Dánieltől, vagy akár tőlem is.
Bánki termelői kérdés: Ha II-es kategóriájú növényvédő szert használok, kell-e ehhez szakirányító, meg szerződés?
H.A.: Véleményem szerint, nem azért kell szakirányító, mert I-es kategóriás növényvédő szert szeretnél felhasználni, hanem azért, hogy segítsen a minél hatékonyabb termelésben. De a kérdésedre válaszolva, növényvédő és méregraktár-kezelőnek (tehát II-es engedélyes, zöldkönyves gazdálkodóknak), mint amilyenek Ti vagytok, nem kell sem növényorvosi vény, sem szerződött szakirányító II-es kategóriás növényvédő szer felhasználása esetében.
Többen kérdezik: Mi ez az I-es és II-es kategória közti alapvető különbség?
H.A.: A növényvédő szerek Magyarországon 3 kategóriába vannak sorolva. Van egy III. kategóriás, szabadforgalmú készítmény besorolás, amit bárki megvehet, és saját céljaira felhasználhatja a szert. Vannak a II-es kategóriás növényvédő szerek, ahol legalább Növényvédő és Méregraktár kezelő végzettséggel kell rendelkeznie a felhasználónak. Meg vannak az I-es kategóriás növényvédő szerek, amihez növényvédelmi szakmérnök végzettséggel kell rendelkezni, amit egyetemi, vagy főiskolai képzés keretében lehet megszerezni.
Érsekvadkerti termelői kérdés: Ez a kategóriarendszer ugye a növényvédő szernek a veszélyességi fokozatával áll arányban?
H.A.: Ezt ilyen határozott igennel nem tudom megválaszolni, mivel sok tényezőtől függ, hogy egy adott készítmény milyen kategóriába fog esni az engedélyezés lefolytatása során. Több olyan készítményt is tudnék felsorolni, aminek „kiskiszerelésű” terméke és a „nagykiszerelésű” terméke külön kategóriába sorolt. De maradjunk annyiban, hogy igen, a veszélyességgel van összefüggésben.

AÉM zárszó: A közérthetőség, és a tisztánlátás szemszögéből köszönjük a kérdéseket, és a jogos felvetéseket. Mivel a gyakorlati megoldások szempontjából is korrekt válaszokat kaptunk, megvan az esélye annak, hogy a jogszabályok alkalmazása életképessé váljék. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a jelenlegi adminisztratív szabályozások ebben a témakörben sem eléggé átgondoltak, ill. kellően előkészítettek; ahogy elhangzott: ki kérdezte meg a gazdákat előtte, miért nem vonják be a termelőket is a jogalkotás előkészítésébe? Ezek a tények sajnos nehezítik a gazdák mindennapi életét, és sok esetben beindítják a kiskapuk keresését, márpedig ez senkinek sem jó. Ez a fórum most Nógrádban zajlott, de az ország más vidékein élő gazdákat is hasonló felvetések foglalkoztatják, így reméljük, hogy Olvasóink is tudnak hasznosítani a leírtakból. Persze azt is reméljük, hogy az agrárium szabályzó rendelkezései terén majd lépünk előre, a józan paraszti ész irányába.

SDS