Évente 60 milliárd forint fordítható a mezőgazdaságban termeléshez kötött támogatásokra

A A

Jövő évtől 2020-ig évente 60 milliárd forint fordítható az állattenyésztés, a kertészet és a fehérjenövények termesztésének támogatására – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Bábolnán, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének konferenciáján.

Feldman Zsolt előadásában ismertette az egyes ágazatok számszerű, tervezett támogatását. Példaként említette, hogy tejhasznú tehénre egyedenként 353 euró, húshasznú anytehénre 216 euró támogatást fizetnek majd évente. A feltételeknek megfelelő gyümölcsültetvényeket 660 euróval, a szója termesztését 200 euróval, a cukorrépa termesztését 421 euróval támogatják majd évente hektáronként a területalapú támogatás felett.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mindezekhez a támogatásokhoz az 1200 hektár felett gazdálkodók is hozzáférhetnek.

A Kormány célja továbbra is a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok fellendítése, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése, ezért 2020-ig összesen 212 milliárd forint – ebből 180 milliárd forint nemzeti forrás – munkahelyteremtést segítő plusztámogatás biztosít az állattenyésztés (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) javára.

A minisztérium számításai szerint az átalakított agrártámogatási rendszernek és a jó minőségű magyar termékek iránti növekvő keresletnek köszönhetően 2020-ig 50 ezer új munkahely is létrejöhet az ágazatban és a kapcsolódó szektorokban.

A szakember ismertette, Magyarország élt a vidékfejlesztési források maximális, 15 százalékos átcsoportosítási lehetőségével a közvetlen termelői támogatások növelésére. Ez 444 millió euró, azaz mintegy 137 milliárd forint átcsoportosítását jelenti.

Közvetlen termelői kifizetésekre 2015-2020 között összesen 8,06 milliárd euró, 2500 milliárd forint áll rendelkezésre, az összeg jövőre 1,345 milliárd eurót, 418 milliárd forintot tesz ki.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az MTI kérdésére elmondta, az orosz embargónak rájuk nézve nincs közvetlen hatása, mert nem exportálnak olyan mennyiségű búzát, hogy megérezzék a korlátozásokat.

Vancsura József a közvetett hatásról elmondta, az élelmiszer bevitel tilalma miatt egy bizonyos gabonamennyiségnek máshol kell piacot keresni.

Az országban ötmillió tonna búza termett, ebből kétmillió a legkiválóbb, étkezési minőségű. A belföldi igény egymillió tonna, az étkezési búza másik fele exportra kerül, mivel keresett termék – ismertette a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Forrás: MTI/Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája

A A