A Zoneye modell lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy betanítsák a rendszert, a régiójukra jellemző gyomok felismerésére. A 37 gyakori gyomfaj felismerésére betanított Zoneye, drónképek segítségével meghatározza azok pontos helyét a szántóföldön. A vállalat CultiWise előírás-térkép platformjába integrálva, az eszköz lehetővé teszi a termelők számára, hogy akár 50 százalékkal csökkentsék a ráfordítási költségeket, miközben akár 20 százalékkal növelhetik a hozamot.
A Zoneye több millió drónnal rögzített növény- és gyomkép alapján perceken belül képes azonosítani az összes gyakori gyomnövényt, például a bogáncst, a pipitért és a parlagfüvet, a főbb növények, köztük a kukorica, az őszi búza, a szójabab, a cukorrépa, a napraforgó, a repce, a burgonya és a hagyma között. A gazdák feltöltik saját drónképeiket a felhőalapú szoftverbe, amely perceken belül közli az eredményt.
A Zoneye világszerte elérhető a CultiWise előfizetői számára, és hektáronként 5-20 euróba kerül. Az opcionális CultiWise drónok ára 4200 eurótól kezdődik.
„A gazdák többször is hangsúlyozták, hogy mennyire fontos pontosan tudni, hol vannak a gyomok a növények szintjén, hogy hatékonyabban tudják leküzdeni ezeket a bosszantó szántóföldi betolakodókat, miközben kevesebb a ráfordítás és csökken a környezeti terhelés” – mondta Kornel Cziria, a Skymaps technológiai igazgatója.
„Több mint 500 000 munkaórányi fejlesztés és tesztelés után a Zoneye-t terepre visszük. Rendkívül kielégítő érzés elérni ezt a centiméteres pontosságot” – teszi hozzá Cziria.
Hogyan működik a Zoneye a gyakorlatban
A gazdák RGB kamerákkal ellátott drónokkal – amelyek a gyomok méretétől függően 40-120 méteres magasságban repülnek – készítenek terepfelvételeket majd feltöltik azokat a CultiWise platformra. A rendszer egy saját fejlesztésű, több millió drónfotón betanított, mesterséges intelligencia modell segítségével dolgozza fel a képeket.
A CultiWise perceken belül pontos, a gyomok helyét, sűrűségét és faját részletező térképeket készít, lehetővé téve a gazdálkodó számára, hogy pontosan meghatározza az egyes területekhez szükséges gyomirtó szer mennyiségét. Ezeket a térképeket közvetlenül a gépterminálokba exportálják, így a permetezőgépek csak a gyomos területeken juttathatnak ki gyomirtó szereket.
„A szokatlan adottságokkal rendelkező régiókban, mint például Ausztrália a vörös talajaival, a gazdák valós időben tölthetnek fel minta drónképeket a problémás területekről a CultiWise rendszerbe. A rendszer gyorsan alkalmazkodik a helyi körülményekhez, lehetővé téve az úgynevezett „mezőspecifikus beállítást”” – mondja Cziria.
„A helyi körülmények eltérőek, minden gazdálkodó szántóföldje más. Most a gazdálkodók kezébe adtuk a hatalmat, hogy a rendszert a saját igényeiknek megfelelően képezhessék ki.”
Térképek a gyakorlatban
Ez a precíz növényvédelmi módszer, amelyet foltpermetezésnek és változó dózisú kijuttatásnak neveznek, a gyomirtó szer pontos kijuttatásához előírásos térképekre támaszkodik. Az olyan cégek berendezései, mint az Agrifac, az Amazone, a Horsch és a John Deere, ezeket a térképeket használják a növények hatékony és célzott kezelésére.
Sok gazdálkodó rendelkezik már foltszerű kijuttatásra alkalmas permetezőgépekkel, de gyakran hiányoznak a gyomok észleléséhez és a kijuttatási térképek elkészítéséhez szükséges eszközök és szakértelem.
A térképek tájékoztatást adnak a gazdálkodóknak a várható mennyiségi megtakarításokról. „A Zoneye akár 50 százalékkal is csökkentheti a gyomirtó szer felhasználását, mivel a gazdálkodók csak a szükséges mennyiséget és csak az egyes gyomnövényekre alkalmazzák. Ez akár 20 százalékkal is növelheti a terméshozamot a csökkent növényi stressz miatt” – teszi hozzá Cziria.
A hagyományos „zöld a barnán” rendszerekkel ellentétben, amelyek csak a csupasz talajon érzékelik a gyomokat, a Zoneye még „zöld a zöldön” helyzetekben is megkülönbözteti a növényeket a gyomoktól, ahol mindkettő hasonlónak tűnik a szem és a kamerák számára.
Mivel a Zoneye rendkívül precíz, egészen a növények szintjéig képes látni, és minden egyes növényt megszámolni a területen. Ez különösen hasznos, amikor a gazdálkodóknak el kell dönteniük, hogy folytatják-e a növénytermesztést, vagy újravetik a hiányzó növényeket.
„Az egyik gazdaság hektáronként 100 000 cukorrépa-mag csírázására számított, de sok elpusztult télen” – magyarázza Cziria. A Zoneye megmutatta azokat a zónákat, ahol hektáronként több mint 65 000 növény maradt fenn – a gazdasági küszöbérték felett –, így a gazdálkodó csak a küszöbérték alatti zónákat vetette újra.
Ugyanezzel az előírásos térkép technológiával a Zoneye a vetést is irányítani tudja. A növénysűrűség és a szántóföldön lévő hézagok elemzésével a rendszer javaslatokat tehet a vetési arányok módosítására azokon a területeken, ahol alacsony a csírázási arány. Ez biztosítja az egyenletes növénytermesztést, optimalizálja a bemeneti anyagok felhasználását, és segíti a gazdálkodókat a termelékenység maximalizálásában a szántóföldön.
Ezenkívül a Zoneye korai betakarítási becsléseket is kínál, előnyt biztosítva a gazdálkodóknak az erőforrások megtervezésében, a gabonatárolás kezelésében és az értékesítés ütemezésében.
„Elégedettek vagyunk a Zoneye teljesítményével. Hatalmas technikai kihívást jelentett a szoftver számára, hogy a drónképekből megfejtse, mi a növény és mi a gyom, mivel a zöld sokféle árnyalatával foglalkozunk, és ebben a dzsungelben a szoftvernek azonosítania kell egy adott gyom alakját.”
A Zoneye bemutatkozik a 2025-ös Agritechnica kiállításon, november 9-15. között Németországban, a CultiWise H35 standján, a 9-es csarnokban.