A növényi génbankok jelenthetik a megoldást a megnövekedett élelmiszerigény, a klímaváltozás, a termőföld- és vízszűkösség kihívásaira. Ezen adatbázisok, virtuális vagy akár valós raktárak, melyek a világon elérhető vetőmagok széles skálájáról gyűjtenek információkat.

Az ENSZ a talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, mellyel az egészséges talaj fontosságára hívja fel a figyelmet. A talaj egy nem megújuló, véges erőforrás, termőképessége, minősége nem újítható meg egy emberi élet időtartamán belül. Mivel központi eleme a mezőgazdaságnak, gazdasági fejlődésnek és ökológiai fenntarthatóságnak, valamint alapja az élelmiszer-, takarmány- és üzemanyag-termelésnek állapotának megőrzése, fenntarthatóságának biztosítása lényeges.

A világ számos részén küzdenek a gazdák a hirtelen és katasztrofális áradások, árvizek, belvizek által okozott termésveszteséggel. Bizonytalan mértékű a veszteség attól függően, hogy a termés milyen növekedési állapotban és mennyi időre került víz alá. De egy biztos, hogy az oxigénhiányos helyzetet is túlélő vetőmagok biztosíthatják a jövőben az élelmiszer-ellátottságot. A kukorica például 21 Celsius fok felett 12 órát, hűvösebb időben akár négy napot is túlél víz alatt.

Tizennegyedik alkalommal rendeztük meg az Országos Syngenta Borversenyt, amelyre ebben az évben az ország valamennyi borvidékéről 399 nevezés érkezett.

A globális kereskedelem nagy hátránya a kártevők, baktériumok, vírusok gyors, világszintű terjedése. Manapság nem az a kérdés, érkezik-e valamilyen károkozó, hanem mikor és honnan. A világ vezető növény-termesztő országai telítődnek kártevőkkel évszázad közepére, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak. Magyarországon sem lesz elegendő az eddig ismert fajtájú kártevők ellen védekezni, hanem a nemzetközi gyakorlatot is figyelni kell. Érdemes lesz a tendenciákat követve előre felkészülni a támadásra, a bejegyzéseimben ezért is számolok be külföldi tapasztalatokról.