-Miként változott az áfa törvény 2026-tól?

Az alanyi adómentesség határa 2026.01.01-től tovább emelkedik, most már 20 millió Ft.

Bővül az 5%-os áfakulcs alá tartozó termékek köre a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsával, vágási melléktermékével és belsőségével (akár frissen, hűtve vagy fagyasztva árulják).

2026.09.01-től adatot kell szolgáltatni a NAV felé a nyugtákról. Ennek két módja lesz:

– olyan számlázó programot használunk (akár telefonos applikációval), mely képes e-nyugtát készíteni (ilyen van pl. a Billingonál, számlázz.hu-nál, de a NAV is készített egy ingyenes applikációt az eNyugtákhoz);

– maradunk a kézi nyugtánál, de akkor a NAV oldalára ennek adatait legalább 3 naponta fel kell tölteni.

– Változott a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) törvény?

Nincs semmi változás, továbbra is csak főfoglalkozásban lehet katázni, és kizárólag

magánszemélyeket lehet számlázni. A kata összege is marad 50.000,- Ft/hó, mellyel a tb-ellátás (pl.táppénz, gyed) alapja 108.000,- Ft/hó. Évi 18 millió forintos nettó árbevételig a tételes adón (50.000,- Ft/hó) kívül nincs más fizetni való, az e feletti részre pedig 40% adót kell fizetni.

-Változott a KIVA (kisvállalati adó) törvény 2026-tól?

• A kisvállalati adó (KIVA) mértéke is marad 10%.
• A társas vállalkozók eddig legalább a minimálbér 112,5%-a alapján voltak kötelesek megfizetni a KIVA-t, 2026.01.01-től viszont ezt a szorzót már nem kell alkalmazni, így a KIVA alapja társas vállalkozói kivétnél a kivét 100%-a lesz akkor is, ha az megegyezik a minimálbérrel, vagy éppen annál kevesebb.
• A KIVA továbbra is kiváltja a szocho-t és a társasági adót (vagyis a kivások mentesülnek a 13% szocho és a 9% tao megfizetése alól). Emellett a helyi iparűzési adónál választhatják azt a lehetőséget, hogy a kiva-alap 1,2-szerese után fizetik meg a hipát (helyi iparűzési adót), mely sok esetben jelentős adómegtakarítást eredményez.
• A pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározásakor 2026.01.01-től az elektronikus pénzeszközök (pl. BinX, Revolut,Wise, Paypal) értékét nem kell figyelembe venni.
• Emelkedik a KIVA választásának létszám, bevételi és mérlegfőösszeg értékhatárai (100 főig, 6 milliárd Ft árbevételig és 6 milliárd Ft mérlegfőösszegig választható a KIVA).
• A KIVA-alanyiság megszűnésének értékhatára 12 milliárd Ft-ra, illetve
• 200 fős létszámra emelkedik.
• A KIVA-ból ki lehet kerülni akkor is, ha elmulasztjuk a számla, vagy nyugtakibocsátási kötelezettségünket, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatunk, illetve ha a nettó adótartozásunk meghaladja az 1 millió Ft-ot.

-Mennyi lett a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban?

• Változik az átalányadózás 2026-ban?
• Az átalányadózók jelenlegi 40%-os költséghányada 01.01-től 45%-ra emelkedik. A jelenlegi 80%-os és 90%-os költséghányadok is megmaradnak

változatlan formában.

• A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania (így adót fizetnie sem), ha a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 936.800,- Ft-ot. Átalányadózó őstermelő mentesül az szja-fizetési kötelezettség alól, ha a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét (19.368.000,- Ft-ot). Ekkor a jövedelmet – ami a bevétel 10 %-a – ugyan be kell vallania, de nem kell szja-t fizetnie. Az éves minimálbér ötszöröse (19.368.000,- Ft) és tízszerese (38.736.000,- Ft) közötti éves bevételrész után pedig alkalmazhatóak az átalányadózásra vonatkozó kedvező szabályok.
• 736.000,- Ft-ot meghaladó bevétel esetén az átalányadózás nem alkalmazható, helyette tételes költségelszámolást vagy 10%-os költséghányadot lehet alkalmazni.
• Az őstermelők családi gazdasága (őcsg.) 2026-ban 944.000,- Ft bevételig alkalmazhatja az átalányadózást.
• 2026-ban az átalányadózást az választhatja, akinek a bevétele max. 38.736.000,- Ft.
• Az átalányadózás lényege, hogy csak a bevételt kell figyelni, a költségeket nem kell nyilvántartani (de persze a számlákat meg kell őrizni), és a törvény írja elő, hogy egyes tevékenységi köröknél milyen vélelmezett költséghányad alkalmazható. Ez a költséghányad a legtöbb tevékenység esetében 2026-tól 45%, vagyis a bevétel 55 %-a számít jövedelemnek.
• Az szja-törvény tételesen felsorolja azon tevékenységeket, melyeknél a vélelmezett költséghányad 80%, vagyis csak a bevétel 20 %-a számít jövedelemnek. Ilyen tevékenységek például a mező- és erdőgazdálkodás, feldolgozóipar, különböző építőipari tevékenységek, feldolgozóipar, gépek és járművek javítása, taxi, járműkölcsönzés, épületgépészeti javítás, áruszállítás, fodrászat, szépségápolás, vendéglátás, postai szolgáltatás.
• Ezen kívül van néhány tevékenység, melynél 90%-os költséghányaddal számolnak, vagyis csak a bevétel 10%-a számít jövedelemnek. Ilyenek a különböző kiskereskedelmi tevékenységek (pl. élelmiszer, iparcikk, zöldség, hús, pékáru, festék, vasáru, stb.), és a kiskereskedelmi tevékenység mellett nyújtott postai szolgáltatás.
• Adómentes az éves minimálbér felét (1.936.800,- Ft-ot) el nem érő átalányadós jövedelem. Ez 2026-ban azt jelenti, hogy
• – a 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknak 521.455,- Ft bevételig,
• – a 80%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknak 684.000,- Ft bevételig,
• – a 90%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknak 368.000,- Ft bevételig

nem kell szja-t fizetni, ha átalányadót választanak.

• Az átalányadózónak a fenti összegek feletti bevételéből számított jövedelem után kell 15 % szja-t, 18,5 % tb-járulékot és 13 % szocho-t – összesen a számított adóköteles jövedelem 46,5%-át – befizetnie.
• Mivel az átalányadós jövedelem összevonandó jövedelemnek számít, így az szja-kedvezmények (pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, stb.) is igénybe vehetők ezzel kapcsolatban.
• A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak (vagyis akinek nincs legalább 36 órás munkaviszonya valahol, vagy nem nappali tagozaton tanul és nem is saját jogú nyugdíjas) havonta legalább a rá irányadó minimálbér (legtöbbször a garantált bérminimum) után meg kell fizetnie a járulékokat (18,5% tb-járulékot és a rá

irányadó minimálbér után 13% szocho-t). Ez minimálbér esetén 101.682,- Ft/hó, garantált bérminimum esetén 117.558,- Ft/hó fizetési kötelezettséget jelent (aminek a befizetése negyedévente esedékes, de be lehet havonta is fizetni).

• Aki nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó (mert pl. van heti 36 órát elérő vagy meghaladó munkaviszonya), annál nincs havi járulékminimum, „csupán” az adóköteles jövedelme után köteles az szja, a tb-járulék és a szocho (összesen 46,5%) megfizetésére negyedévente.

• Aki pedig nyugdíjas, annak csak 15 % szja-t kell az adóköteles jövedelme után fizetnie.