A tápanyag-gazdálkodás az egyik legfontosabb eleme a növénytermesztésnek. Persze, már ha a lehető legkevesebb veszteséggel és a leghatékonyabban szeretnénk gazdálkodni. Ez a témakör minden évben újra és újra foglakoztatja a növénytermesztésben dolgozókat. A bővebb információnyújtás érdekében rendezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) társszerveivel együtt az „Aktualitások és trendek a tápanyag-gazdálkodásban” témájú konferenciát. „Az elhangzott előadásokból kiderülnek a legfrissebb információk, valamint a legújabb irányzatok is. Ha ehhez hozzáadják a szünetekben szerzett tapasztalataikat biztosítom Önöket, hogy naprakészek lesznek” – kezdte nyitóbeszédét Vancsura József (ld. fotó), a GOSZ elnöke.

Elsőként a 2014-es átmeneti év támogatási lehetőségeiről tartott prezentációt Tarpataki Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztály vezetője. A 2014–2020. közti Közös Agrárpolitika költségvetéséhez kapcsolódóan elmondta, hogy a KAP teljes büdzséje 373,179 milliárd euró lesz, amelyből az első pillér 277,851 milliárd euróval, a második pillér pedig 84,94 milliárd euróval részesedik. Míg a 2007–2013-as periódusban az első és a második pillér kerete (folyóáron) 10,4 milliárd euró volt Magyarország számára, addig a 2014–2020-as ciklus 12,3 milliárd euróra bővült. Ez 1,9 milliárd euró (folyóáron) többletet jelent. Magyarország éves kvótáját tekintve hazánk közvetlen támogatási kerete közel 1270–1273 millió euró, míg a vidékfejlesztési kerete közel 490 millió euró lesz – tette hozzá a Főosztályvezető. Előadásában azt is hangsúlyozta – fontosnak tartja, hogy a következő időszakban a KAP megkülönböztetett figyelmet fordítson a fiatal, pályakezdő agrárvállalkozók kiemelt támogatására és a gazdaság-átadás ösztönzésére egyaránt.

Papp Zoltán, a DOW AgroSciences Hungary Kft. termékfejlesztője a hatékonyság növeléséről és veszteségcsökkentésről tartott előadást a nitrogén-tartalmú trágyák vonatkozásában:
„Szerencsére kezünkben van egy olyan megoldás, amellyel alapvetően hatékonyságot, termést lehet növelni, illetve veszteségcsökkentésre is alkalmas. Jelenleg hatósági engedélyeztetés alatt van, amihez az összes szükséges vizsgálatot már elvégeztük. Várhatóan 2015-től fogjuk forgalomba hozni. Valójában egy nitrapyrin alapú készítményről van szó. A nitrapyrin maga a hatóanyag neve. Ez az anyag gyakorlatilag a nitrogén körforgásban a nitrogén lebontó baktériumoknak a működését gátolja meg egy időre (max. 10–12 hét), ezáltal sokkal inkább olyan formában marad a nitrogén, amely a növény számára nagyon könnyen felvehető, de kevésbé veszteség érzékeny, tehát nem fog kimosódás történni, és nem fog elillanni a levegőbe mintegy környezetszennyezést okozva. Ezáltal több felvehető nitrogén marad a növény számára a kritikus időszakban, ami növelni tudja majd a termést. A 2013-as tapasztalatok alapján elsősorban a kukoricára fogjuk tudni pozícionálni bevezetéskor. A tavalyi évben nem volt lehetőségünk repcés, búzás kísérleteket végezni, mert megérkezett a márciusi tél, de ezeket is meg fogjuk vizsgálni idén, ami valójában már el is kezdődött. A külföldi tapasztalatok alapján az látszik, hogy elsősorban a kukorica az ami igazán pozitívan, termés többlettel reagál ennek a készítménynek a hatására.”

Éri Ferenc, a Yara Hungária Kft. kereskedelmi vezetője bemutatta a világ műtrágya gyártóinak elhelyezkedését, főbb kereskedelmi csatornáikat és ezen belül a Yara helyzetét globális szinten. A cég 2012-ben több mint 15 Mrd USD árbevételt elérve 20,6 millió tonna műtrágyát értékesített a világon, erősítve piacvezető pozícióját. A rendezvény további kiemelt előadása a tápanyag-gazdálkodás aktuális kérdéseit válaszolta meg. Benedek Szilveszter szaktanácsadó a Yara Hungária Kft. képviseletében osztotta meg véleményét a megjelent közönséggel:
„Azt gondolom, hogy világszinten mindenképpen a hatékonyság a tápanyag-gazdálkodás fő kérdése, hiszen itt találkozik egyrészről a mezőgazdasági termékek iránti tartós piaci kereslet, valamint az input anyagok racionális felhasználásának kérdése. A kereslet növekedésére a termelők ésszerűen reagálnak és minél nagyobb árutömeg előállítására törekednek. A nagyobb volumenű termelés intenzívebb technológiát feltételez, amely generálja a folyamatos és növekvő műtrágya felhasználást. Itt lép be a képbe a racionalizálás: mennyi műtrágyát juttatunk ki egységnyi területre. Nyilvánvalóan túlzott mennyiséget nem lehet „elszórni”, ezért a dózisok és a kijuttatási technológia nagyon fontos tényezők. Az elmúlt évtizedekben a hatékonyság nagyon felértékelődött: a tápanyag-gazdálkodásban már nem beszélhetünk csak műtrágyázásban, vagy egy adott tápelem önálló vonatkozásában, hanem ugyanennyire fontos figyelembe venni a „mikor és milyen formában” faktorokat. Sőt! A kijuttatás időpontjának is két fontos alpontja akad – az egyik, hogy a növény fenológián belül mikor, a másik, hogy milyen géppel végezzük el a munkát.”