Sok más mellett a szakmai tudás és tudatosság is hiányzik a magyar mezőgazdaságból

A A

Erősen forráshiányos a hazai agrárium, de még a meglévő lehetőségeivel sem gazdálkodik jól a termelők egy jó része. Ráadásul a megfelelő szaktudás és menedzsment ismeretek hiányából adódóan gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak. Tisztelet a kevés kivételeknek. Minden lehetőséget meg kell ezért ragadni az újdonságok és modern tudás átadására, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonysága javuljon, mert ez összgazdasági érdek. A III. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton többek között ezekről a témákról lesz szó 2018. december 13-án a Kaposvári Egyetemen, és 2019. január 17-én a Debreceni Egyetemen a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében.

Sajnálatos, de régóta ismert tény, hogy a hazai műtrágya-felhasználás messze elmarad a kívánatostól. Míg nálunk az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás 65-70 kilogramm közé tehető, addig a gabonatermesztésben élen járó termelők jellemzően 110-120 kilogrammot juttatnak ki. És ez nem csak a szigorú nitrát rendelet miatt van így.

Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica ötéves hazai termésátlaga hektáronként 6,9 tonna, 12 tonna Új-Zélandon, 11 tonna az USA-ban, 11 tonna Chilében vagy 9 tonna Törökországban? És még sorolhatnánk…

Vagy a búzánál: itthon a hektáronkénti termésátlag hozzávetőlegesen 5 tonna, alig több, mint az 1970-es években, miközben az akkor velünk azonos szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart. Igen, lehet, hogy a miénk sokkal jobb minőségű, csak éppen a piac ezt nem fizeti meg.

Ráadásul az itthoni, eleve alacsony tápanyag mennyiség kijuttatásának időzítése és hatóanyag szerinti megoszlása sem jól átgondolt sok esetben – tárta fel egy korábban lezajlott piackutatás a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében. Az eredmény számos igen meglepő adatot tartalmaz.

A gazdák 10%-a nem tudta megmondani, milyen talajtípus található a földjén.

A termelők hozzávetőlegesen 40%-a egyáltalán nem ismeri a saját szántóföldjének az adottságait, mert nem rendelkezik adattalannak sem a nitrogén-, sem a foszfor- sem a káliumellátottságáról. Találomra kiszórják, például, a 8-21-24-es műtrágyát évről-évre, miközben előfordulhat, hogy az egyik hatóanyag a szükségesnél több, így pénzkidobás, a másik pedig az optimálisnál alacsonyabb, így a potenciális termésmennyiségnél kevesebb gabona betakarítását eredményezi.

Hiába a gyártók és forgalmazók ajánlása és a bizonyítottan nagyobb hozam ígérete, a gazdák negyede nem végez őszi alaptrágyázást a kalászosoknál.

Következtetés

A hazai gazdák tudásszintje és tápanyag utánpótlási gyakorlata messze van az optimálistól és a kívánatostól, de hasonló figyelhető meg a növényvédő szerek használatának gyakorlatában is.Ha optimistán szemléljük a helyzetet, van tere tehát a fejlődésnek.

A megoldás a képzés és a szakmai tudásszint emelése

Semmi okunk arra, hogy a továbbiakban is mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Közös érdekünk, hogy a helyzeten javítsunk. Ennek érdekében a Magro.hu idén már harmadszor rendezi meg a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatát, ahol szakmai partnereivel bemutatja a kukorica- és búzatermesztés teljes ciklusát. A legújabb fejlesztéseket és technológiákat a tápanyag utánpótlás és fajtaválaszték tekintetében éppúgy, mint a növényvédelemben. A cél az, hogy a tudásszint emelkedjen, és a gyakorlat közelítse az optimálisat.” – mondta Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.

A konferencia témái:

  • Hogyan orvosolja az aszály okozta problémákat már a vetőmagválasztáskor és a vetés időzítésével?
  • Mit veszt, ha a lombtrágyát és a növénykondicionálót kihagyja a technológiából?
  • Hogyan optimalizálja a szerves trágya kijuttatását?
  • Egy vetőgép működésének költségelemzése és összehasonlítása a hagyományos, vagy minimum till művelési technológiák költségelemzésével
  • Milyen változások tapasztalhatók a kukorica kártevői között és hogyan védekezzünk ellene?
  • Hogyan nyerhet százezreket csupán csak az értékesítés jobb időzítésével?
  • Melyek a terménytárolásban elkövetett legnagyobb hibák?
  • Hogyan termeljen olyan gabonát, amit aztán könnyen el lehet adni?
  • Mit jelent, hogy a termény jó minőségű és hogyan tudja ezt biztosítani, valamint megőrizni?
  • Hogyan tudja kiválasztani a helyi adottságoknak leginkább megfelelő, energiatakarékos és a fenntarthatóságot szolgáló öntözési technológiát?

 

A KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozat teljes programja itt érhető el:

https://www.magro.hu/konferencia/

tomeg_bk_debrecen kicsijpg

A konferenciáról további információt kérhet a következő elérhetőségeken:

Németh István

ügyvezető, gabonapiaci szakértő

Magro.hu

a mezőgazdaság piactere

Email: istvan.nemeth@magro.hu

Tel:+36 20 424-9664

kb-logo-500x130px

                                                                                                                

A Magro.hu-ról: A Magro.hu egy speciálisan a mezőgazdaságra tervezett online piactér. Főként gabonafélék, egyéb szántóföldi- és takarmánynövények, állatok, valamint zöldség-gyümölcs nagy tételben történő kereskedelmét segíti. A Magro.hu piacteret az évnek ebben az időszakában havonta 250.000 gazdálkodó, családi gazdaság, kereskedő, feldolgozó és gyártó keresi fel.A piactérnek16.450 regisztrált partner van. A rendszerben az elmúlt 6 évben 5,5 millió tonna gabona fordult meg, 1,5 millió tonna zöldséget-gyümölcsöt és 100 ezer darab haszonállatot kínáltak eladásra és megvételre. A piactér kiegészítő tevékenységei közé tartozik a gazdák internetes és szakmai ismereteinek bővítése, aminek egyik eszköze a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozat.

A A